Hogyan készül?
A Sentinel-2 műholdpár 2-3 naponta végigfényképezi az országot. Minden 10 napos időszak
összes felvételéből képpontonként a legmagasabb indexértéket tartjuk meg — a felhő
indexe alacsony, így magától kihullik. A maradék felhő- és árnyékpixeleket a műhold saját
felszín-osztályozása (SCL) szűri.
Az index a vörös és a közeli-infravörös visszaverődés arányából számolódik: az egészséges
levélzet az infravöröst erősen visszaveri. 0,6 felett buja növényzet, 0,3 alatt száraz
vagy kopár felszín.
Mire jó, és mire nem?
Tábla-szinten mutatja, hol szenved a növényzet — aszályfigyeléshez, a termés állapotának
követéséhez, öntözési döntésekhez adhat támpontot. Az aratás is barnulást okoz: nyár
közepén a learatott gabonatáblák akkor is „kiszáradnak" a térképen, ha nem volt aszály —
a változás-réteget ezért érdemes a szomszédos területekkel együtt olvasni. Ősszel és télen
pedig a betakarított kukorica- és napraforgótáblák, a felszántott földek és a lombhullás is
barnít — a késő őszi, téli térkép alacsony értékei nagyrészt évszakosak, nem aszály jelei.
A térkép tájékoztató jellegű; hivatalos aszálymonitoringot az
Országos Aszálymonitoring végez.
— Gyakori kérdések
Mi az az NDVI pontosan?
Normalizált vegetációs index: (NIR−vörös)/(NIR+vörös), ahol a NIR a közeli-infravörös visszaverődés.
A fotoszintetizáló levélzet az infravöröst visszaveri, a vöröset elnyeli — minél zöldebb és sűrűbb a
növényzet, annál magasabb az index. A távérzékelés legrégebbi, legjobban bevált növényzet-mérőszáma.
Miért van lyuk vagy fekete folt a friss dekád térképén?
A futó dekád még nem teljes: az ország egy-egy sávját a műholdak még nem fényképezték le felhőmentesen.
A hiányzó rész a következő átvonulásokkal (2-3 naponta) töltődik ki, a dekád végére általában 90% fölé ér
a lefedettség. Ezért az alapnézet az „aktuális állapot": ott minden képpont a legutóbbi ismert
érvényes mérést mutatja — a friss dekád lyukait az előző dekádok töltik ki, így a kép hézagmentes.
Miért „szárad" nyáron a fél Alföld a térképen?
Részben valódi aszály, részben aratás: a learatott búza- és repcetáblák tarlója kopár felszínként
látszik. A kettő megkülönböztetéséhez az idősort érdemes nézni — az aratás hirtelen, tábla-élesen barnít,
az aszály fokozatosan és nagy foltokban.
Miért barnább ősszel és télen a térkép?
Mert a növényzet nagy része ilyenkor nyugalomban van: a kukorica- és napraforgótáblákat
betakarították, sok földet felszántottak, a fák lehullajtották a lombjukat, az őszi vetések pedig még
csak most kelnek. Az alacsony téli NDVI ezért nem aszályt jelez — a téli képet a nyárival nem érdemes
összevetni, csak a korábbi évek azonos dekádjaival.
Össze tudom hasonlítani a korábbi évekkel?
Az idősor 2026 tavaszától épül — ahogy telnek az évek, az azonos dekádok összevethetők
lesznek. Addig a szezonon belüli ív és a dekádonkénti változás-térkép ad viszonyítást.
Szabadon felhasználható a térkép?
Igen — módosított Copernicus Sentinel-adat (2026), a feldolgozott rétegeink
CC BY 4.0 licenc alatt, „Aszályradar" forrásmegjelöléssel használhatók.