Sentinel-2 · NDVI növényzeti index · 10 naponkénti felhőmentes kompozit

Hol szárad az ország? Műholdas aszálytérkép

A növényzet állapota műholdról mérve, tábla-szintű (~65 m) részletességgel egész Magyarországra. A zöld egészséges növényzet, a sárga-barna száradó vagy kopár felszín — a lejátszóval a teljes szezon végignézhető, a változás-réteg pedig azt mutatja, hol fordult rosszabbra a helyzet az előző 10 naphoz képest.

18 dekád idősor ~65 m felbontás felhőmentes kompozit Copernicus nyílt adat
— A legutóbbi időszak számai · szept. 21–vége
0.4764országos átlag-NDVI a növényzettel borított területenszept. 21–vége · 188 műholdfelvételből
35%száraz vagy kopár felszín (NDVI < 0,3)a szárazföldi terület arányában
38%egészséges zöld növényzet (NDVI ≥ 0,55)erdők, öntözött és kései kultúrák
100%országos lefedettség az aktuális képenteljes országos kép
— Térkép · lejátszással a szezon eleje óta
növényzeti index (NDVI)
0,1 kopár0,45 száradó0,8+ lomb
vízfelszín (NDVI < 0)
— A szezon íve · országos átlag-NDVI és száraz-arány dekádonként

Hogyan készül?

A Sentinel-2 műholdpár 2-3 naponta végigfényképezi az országot. Minden 10 napos időszak összes felvételéből képpontonként a legmagasabb indexértéket tartjuk meg — a felhő indexe alacsony, így magától kihullik. A maradék felhő- és árnyékpixeleket a műhold saját felszín-osztályozása (SCL) szűri.

Az index a vörös és a közeli-infravörös visszaverődés arányából számolódik: az egészséges levélzet az infravöröst erősen visszaveri. 0,6 felett buja növényzet, 0,3 alatt száraz vagy kopár felszín.

Mire jó, és mire nem?

Tábla-szinten mutatja, hol szenved a növényzet — aszályfigyeléshez, a termés állapotának követéséhez, öntözési döntésekhez adhat támpontot. Az aratás is barnulást okoz: nyár közepén a learatott gabonatáblák akkor is „kiszáradnak" a térképen, ha nem volt aszály — a változás-réteget ezért érdemes a szomszédos területekkel együtt olvasni.

A térkép tájékoztató jellegű; hivatalos aszálymonitoringot az Országos Aszálymonitoring végez.

— Gyakori kérdések
Mi az az NDVI pontosan?
Normalizált vegetációs index: (NIR−vörös)/(NIR+vörös), ahol a NIR a közeli-infravörös visszaverődés. A fotoszintetizáló levélzet az infravöröst visszaveri, a vöröset elnyeli — minél zöldebb és sűrűbb a növényzet, annál magasabb az index. A távérzékelés legrégebbi, legjobban bevált növényzet-mérőszáma.
Miért van lyuk vagy fekete folt a friss dekád térképén?
A futó dekád még nem teljes: az ország egy-egy sávját a műholdak még nem fényképezték le felhőmentesen. A hiányzó rész a következő átvonulásokkal (2-3 naponta) töltődik ki, a dekád végére általában 90% fölé ér a lefedettség. Ezért az alapnézet az „aktuális állapot": ott minden képpont a legutóbbi ismert érvényes mérést mutatja — a friss dekád lyukait az előző dekádok töltik ki, így a kép hézagmentes.
Miért „szárad" nyáron a fél Alföld a térképen?
Részben valódi aszály, részben aratás: a learatott búza- és repcetáblák tarlója kopár felszínként látszik. A kettő megkülönböztetéséhez az idősort érdemes nézni — az aratás hirtelen, tábla-élesen barnít, az aszály fokozatosan és nagy foltokban.
Össze tudom hasonlítani a korábbi évekkel?
Az idősor 2026 tavaszától épül — ahogy telnek az évek, az azonos dekádok összevethetők lesznek. Addig a szezonon belüli ív és a dekádonkénti változás-térkép ad viszonyítást.
Szabadon felhasználható a térkép?
Igen — módosított Copernicus Sentinel-adat (2026), a feldolgozott rétegeink CC BY 4.0 licenc alatt, „Aszályradar" forrásmegjelöléssel használhatók.
— Kapcsolódó